Nem írtam egy ideje, de mentségemre szolgáljon, hogy nem voltam jó lelkiállapotban.
Kedden hazajöttem nagyiéktól és akkor azt hiszem minden darabokra hullott. Miért nem tarthatott tovább az a gyönyörű hétvége? Miért kellett mindennek ilyen rosszul elsülnie?
Beszéltem Ákossal. Nem, nem kérte meg a kezem. Valószínűleg nem is fogja.
Hazug ő is, mint a többi férfi. Ő is csak játszik a nőkkel. De miért én? Miért pont én lettem ennek a játéknak a céltáblája?
Valamivel több, mint egy hete még dúlt a szerelem. Mi történhetett a hétvége alatt? Nem tudom, nem mondta el. Igaz, nem is hagytam neki.
Azzal indított, hogy tartsunk egy kis szünetet (na igen, a klasszikus duma). Közölte, hogy nem szeretne velünk nyaralni jönni, mert szerinte kell néhány hónap külön töltött idő, hogy megtudja mit érez irántam. De legalábbis a nyáron nem kellene találkoznunk.
De ez milyen már? Hogyhogy nem biztos az érzéseiben? Eddig biztos volt? Most már nem tudja mit érez? "Ha nem leszel mellettem, talán rájövök, hogy csak rád van szükségem, senki másra."-mondta. Ha annyira szüksége lenne rám, akkor nem lökne el. Ha szeretne, akkor efelől nem lenne semmi kétsége.
Persze, hogy nemet mondtam erre a szünetelésre. Akkor inkább hagyjuk. Eljátszottam előtte, hogy nem visel meg a dolog (hogy ne érezze mekkora hatalma van fölöttem). Álltam ott mereven, és mondtam, hogy ha menni akar, menjen. Aztán mikor elment, akkor kibőgtem magam. Apu vigasztalt, szerinte Ákosnál jobb pasira vagyok jogosult. Igaza van, ennél többet érdemlek.
Soha senki nem taposott még így az önbecsülésembe. Szándékosan hülyét csinált belőlem, amikor hitegetett. Amikor fogadkozott, hogy csak engem és senki mást. Becsapott, átvert, megalázott. De nem számít, mert ő már nem jelent nekem semmit. Csak egy folt a múltamon, ami visszanézve már nem is olyan szép, mint ahogy régen tűnt. Kiheverem, mint az életben már sok mindent. De többet nem akarom látni. Soha többé nem akarok vele találkozni, ha mégis, hát mellőzzük el egymást, mint az idegenek.
Ha olvasod ezt: soha többé ne írj, mert nem válaszolok neked. Ne hívj, mert úgysem veszem fel. Ne sms-ezz, mert azonnal törlöm. Ne keress msn-en, mert töröltelek. És legfőképp, ne gyere hozzánk, mert számodra bezárultak a házunk ajtajai! És felejts el, ha úgysem értem neked semmit.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nyuszi, félreértetted az egészet. Nem akartam szakítani Veled, csak egy kis időt kértem. Légy olyan kedves és hívj fel, találkozzunk, tisztázzuk, próbáljuk már megérteni egymást.
VálaszTörlésTudom, hogy nem vagyunk egymás szíve csücske, csak egy gondolat:
VálaszTörlésIgazad van, hogy kiakadtál rá, úgy érzed átvertek a palánkon. Ha a hétvége alatt se tudod rájönni, hogy mi van, akkor később se fog. Valószínűleg valami csajszi van a képben, ha nem is komoly akkor is. Szeretne kalandozni, nézelődni(nyár van, hormonok, miniszoknya, tudom, nem vagy hülye).
Ha azt mondja, kér egy hetet, aláírom, de egy egész nyarat?!? Fáj, tudom, de nézz előre, csakis előre és akkor - talán - nem fog annyira fájni.
Kedves tőled, hogy vigasztalni próbálsz, de most eléggé kilátástalannak tűnik minden.
VálaszTörlésAbban vagyok biztos csak, hogy belőlem nem lehet hülyét csinálni.
Azt érzem én is, hogy valami csaj van a háttérben és a nyár pont elég neki, hogy letesztelje, lesz-e abból valami. Ha igen, akkor egyértelmű, hogy velem vége. Ha nem jön össze, akkor meg jó leszek én is. Ilyen játékba én nem megyek bele.
Nem általánosítani akarok, de ilyenkor, nyár eléjén van a legtöbb szakítás. Épp azért, mert nyár, szabadság és mi lenne, ha... Csak éppen nem korrekt dolog a másik féllel.
VálaszTörlésTermészetesen majd jön, kérlel, könyörög...csak éppen azt felejti el, mekkora fájdalmat okozott.
Jöhet, könyöröghet-nem fog érdekelni.
VálaszTörlésNagyon szeretem, de iszonyatosan büszke vagyok (talán túlságosan is).
Úgysem tudnám elfelejteni ezt. Úgysem tudnék úgy tenni, mintha nem történt semmi. Ez már nem lenne olyan soha, mint volt.
És ha az elejét kibírom, akkor idővel csak jobb lesz. Mire visszajönne, talán már sikerül magam lelkileg függetleníteni tőle.
Persze, jön majd bocsánatot kérni, azt hiszik, hogy könnyű felejteni, ránk néznek és mi mindent elfelejtünk és a karjukba omlunk.
VálaszTörlésLégy büszke, öntudatos Nő.Most baromi rossz. Aztán jön egy másik, aki nem ver át a palánkon. De ha mégis, sokkal erősebb leszel.De azt kívánom ezek után soha ne csalódj.
Amikor jön, légy büszke, visszasírja még a múltat :)